Bártfa az ország északi-, északkeleti részének egyik gyöngyszeme. Történelmi magjának központi tere a jellegzetes homlokzatú ódon polgári házsorral szegélyezett téglalap alakú tér. A tér közepén áll a 16. századból származó egykori városháza épülete, amelyben a honismereti múzeum legértékesebb tárgyai vannak kiállítva. S itt kapott helyet Kéler Béla hagyatékának egy része is. Kéler a 19. századi Bártfa büszkesége volt, hegedűművészként és zeneszerzőként pedig Bécsben és Wiesbandenben teljesedett ki, neve azonban feledésbe merült. Az pedig, hogy miért ismerik őt újra a bártfaiak, egy komáromi származású bártfai pedagógusnak köszönhető. Bubák Péter, a bártfai Leonard Stöckel Gimnázium nyugalmazott tanára, a komolyzene szerelmeseként fedezte fel magának s osztotta meg újra a nyilvánossággal Kéler Béla műveit. Vele sétáltunk a múzeumban és Bártfa utcáin, de kilátogattunk a bártfai fürdőbe is.
A podcastból kiderül:
Miért merült feledésbe Kéler Béla neve a századok során,
Hogyan került Kéler hagyatéka Bártfára,
Miért lehetnek ismerősek számunkra Kéler Béla egyes dallamai,
Milyen kincsek láthatók a bártfai múzeumban,
Milyen huncutságot rejt a múzeum homlokzata,
Hogyan ábrázolják általában a bártfai bazilika névadóját, Szent Egyedet,
Miért „zenél“ egy pad a bártfai fürdőben,
Ki volt a leghíresebb látogatója a bártfai fürdőnek,
Hogyan került egy komáromi fiatalember az 1970-es években Bártfára.
Bubák Péter nyugalmazott pedagógussal Kuklis Katalin beszélgetett.
