Felolvassa: Miklusicsák Aliz
“Az örökkévalóság úgyis – örök. Minek sietni? Mikor úgy süt még a nap.” – mondja a több, mint százéves Schwester Mártha Virginiának, amikor az meglátogatja a Szent József Ápoldában. És valóban, ebben a részben is arról ír Kaffka – bár mindig van egy fedőtörténet, amikor a rend érdekeiről, cikkelyes tanokról elmélkednek a szereplők – hogy az apácák testi és lelki éhségét csak rövid ideig csillapítja a szenteltvíz és az ima áhítata.
