Ha várunk valakire, a percek óráknak tűnnek, de ha belefeledkezünk a munkába, az órák tűnnek perceknek. Gyerekkorunk nyarai végtelen hosszúak voltak, ma pedig még el sem kezdődnek, már véget is érnek. De vajon mi tágítja és sűrűsíti számunkra az időt? Mitől változik hosszának megítélése? Nádasdy Zoltán, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar habilitált egyetemi docense és kutatótársai, Sandra Stojić ésVanja Topić egyszerű kísérlettel igyekeztek válaszolni a kérdésre.
Nádasdy Zoltán a Civil Rádió szombat reggeli magazinműsorában mutatta be a kísérletet, és segített megérteni, mi lehet az oka annak, hogy az óvodáskorú gyerekek és a felnőttek nagyon eltérően észlelik az időt.
Műsorvezető: Dudok Dávid és Berek Péter
