Két világ között
Tűz és víz határán
Nap és Hold együtt állnak
Megszentelt földre léptem
A lábam megremeg
Megszédít a csend
A pillanat míg
Örülni merek végre
Már nem vagyok egyedül
Ringató táncba fonódom
Én és mi vagyok egyszerre
Egyben mind
Egyetlen apró ponttá leszünk
Bennünk a végtelen
Kiteljesedett üresség
Akár a főnixmadár
Az Ige újraszüli önmagát
