Megtépázódunk mind
Mielőtt újjáéledünk
Mint a fák a szélviharban
Leveleket s ágakat vesztünk
Alázatra int most az idő
Ám ki ma még
Könnyeket hullajt
Elveszett álmaiért
Újakat talál
Virradóra kelve
Mert nincs az az erő
Mi elvenné
Álmodásunk
Teremtésünk
Képességét
Áthatja ereinket
Szívünket
Agyunkat
Minden porcikánkat
Egytől-egyig
Emberi létünk
Isteni mivolta ez
Felfénylik
Minden sötétség alól
Elpusztíthatatlan
Lényünk
Felbuzog
A forrás gyökerétől
Fel az Ég felé
Újra és újra
Mindörökké
