Kiszakadtál
A sötétség urainak
Végtelen ingájából
Nem dobál többé
A tudás hamis illúziója
A kényelem mámora
Egyszer, csak egyszer
Kijutottál a körből
És ott találtad magad
Megpillantva
Az Isten bárányát
Az örökfényű fáklyát
Hiába mind
Kísértés hármasa
Tekinteted már a fényre figyel
Végtelen az út
Mely előre visz
S ha néha megtorpansz
Őt kérdezed magadban
Válasza visszhangzik
Kristály
Krisztus
Tisztasággal
Benned változik
Borrá
Kenyérré
Bizonyossággá
A negyvenedik napon
