C. S. Lewis nem messzire, csupán a lélek legmélyére visz le bennünket kozmikus trilógiájában
(A csendes bolygó, Perelandra, A rettentő erő). Jó és gonosz feszül egymásnak időn és téren át
e világban, ahol a földi, tudományos-technikai civilizáció űrbeli térhódítása a legrémisztőbb
fenyegetés, amellyel a szomszédos bolygókon élő kultúráknak szembe kell nézniük. A nagy
klasszikusoknak – mint amilyen Tolkien kortársa és barátja, e három könyv írója is volt – nincs
szükségük térkapukra és csillaghajókra, hogy az emberről hitelesen valljanak fantasztikus meséikben.
Elolvasva őket rájövünk: Lewis volt az egyetlen, aki képes volt még a világegyetem rideg ürességét is
megtölteni szerető élettel. És azóta se senki más.
