A feketegazdaság egyes becslések szerint megegyezik a magyar GDP negyedével. Kutatások bizonyítják, hogy minél fejletlenebb egy gazdaság, annál nagyobb terepe, gőzleengedő funkciója van az árnyékgazdaságnak. Ez ugyanis a társadalom alsó rétege számára sok esetben a „túlélést” jelenti. Ebből következően vannak olyan fejlettségű gazdaságok, ahol a feketegazdaságnak látszik egyfajta pozitív hozadéka.
Belyó Pál elmondta, hogy a feketegazdaság és a társadalmi morál között jelentős kapcsolat van. Így például Japánban nagyon alacsony a feketegazdaság aránya és az USA-ban is meglehetősen alacsony a mértéke, és ez a szereplők elvárt magatartásából fakad.
A feketegazdaságnak, illetve annak „világosabb árnyalatának”, a szürkegazdaságnak van egy nagyon erős hatása a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésére. Miközben a középosztály, és a feljebb lévő rétegek gyakran létrehozói az árnyékgazdaságnak, hiszen inkább nem kérnek számlát a lakásfelújításnál, csakhogy olcsóbb legyen, vagy feketén foglalkoztatják a ház(tartás) körüli teendőket ellátó embereket. Addig az alsóosztályok elszenvedői ennek a folyamatnak. A munka világában ugyanis mindenfajta biztonságot csak a formalizált viszonyok adhatnak (pl. munkaszerződés). Ezzel szemben a feketén dolgozók csak a szóban adott ígéretre számíthatnak a bérük kapcsán. Nem beszélve a munkajogi garanciák teljes hiányáról.
A kormányzati jó gyakorlatok szempontjából a digitalizáció jelenti az egyik fegyvert a feketegazdaság ellen. Az online számlázás, a pénztárgépek kötelező használata olyan eszközök, amelyek megfelelő adatelemzési technikákkal megmutatják, hogy hol vannak veszélyeztetett területek, vállalkozások.
Ugyanakkor olyan adóformák, mint a KATA-s adózás, megnyitják a lehetőséget a szürkegazdaságnak, és növelik a visszaélési lehetőségeket. Ez ugyanis terepet ad a cégeknél keletkezett potenciális munkajövedelmek elfedésére, átkonvertálódására.
A beszélgetés végén, mint minden alkalommal egy olvasnivalót ajánlottunk:
