Az Új Egyenlőség podcast mai adásában dr. Belyó Pállal, a Központi Statisztikai Hivatal volt
elnökével beszélgettünk arról, hogy mit jelentenek a mostani inflációs adatok, milyen hatások
vannak, amelyek befolyásolják az árakat, legfőképpen pedig, mi lesz a bérekkel.
A januári infláció az elemzői várakozásokhoz képest rosszabbul alakult. Az 5,5%-os mértékű
pénzromlás megjelent az élelmiszerek árában, de elsősorban a szolgáltatások költségeit
növelte. Közben az érzékelt infláció, azaz a lakosság által vélelmezett drágulás ennél
nagyobb mértékű.
A rosszabb adatnak több oka is van. Egyrészt olyan belső okok, mint az adózási környezet
és a vállalatok árazási gyakorlatának változása, valamint a forint árfolyamának volatilitása,
illetve a külső okok közül az élelmiszerek nemzetközi árának növekedése és a háború miatti
kiszámíthatatlanság.
A kormány reakciója 2022 óta ilyenkor egy külső beavatkozás, jelen esetben az árstop
bejelentése, pontosabb azzal kapcsolatos fenyegetés. Nem világos, hogy ezt mennyire kell
komolyan venni, illetve valójában milyen hatást jelentene.
A beszélgetés során szóba kerültek a bérek és azok idei emelése. A kormányzati terv az
volt, hogy 3,2%-os infláció van, ahol a legalacsonyabb keresetűek jövedelme 4-5%-os
reálértéken növekszik legalább. Ezzel szemben az 5,5%-os januári „nyitány” mindenképpen
lehűti a várakozásokat. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a versenyszférában 6%-os éves
bérmegállapodásokat kötöttek a szakszervezetekkel a munkáltatók, akkor ez a drágulás
megeszi a nyugdíjak emelését és ezzel együtt a béreket is.
