Múlt hét végén jelentették be, hogy a kormány elfogadta az illetékes miniszter javaslatát a nagy közszolgáltató állami vállalatok dolgozóinak béremelésére. A MÁV-Volán csoport, a Magyar Posta és a Nemzeti Vízművek munkavállalói július 1-jétől átlagosan 5%, 2023 végéig összesen átlagosan 15 százalékos béremelést kapnak. Több terület, mintegy 50 ezer dolgozó azonban kimaradt a megállapodásból, mert a kormány csak ott lép, ahol nagyobb érdekérvényesítő erőt érzékel.
Az egyeztetési folyamatban érintett egyik szakszervezeti konföderáció, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László nyilatkozott az Új Egyenlőség piros podcastjának, és elmondta, hogy a béremelési megállapodási mechanizmus elindítására már 2020 novemberében javaslatot tettek a kormánynak, amely azonban idén májusig húzódozott még a tárgyalástól is. A vállalati szakszervezetek azonban májusra összehangoltan előkészítették a folyamatot, és ezt érzékelve a nyílt konfrontáció elkerülése érdekében a kormány is inkább kötélnek állt. Ebben ugyanakkor az is szerepet játszott, hogy a szakszervezetek – felmérve a járvány és a válság által megviselt munkavállalóik alacsony sztrájkhajlandóságát – viszonylag alacsony béremeléssel is megelégedtek, valamint a kormánynak is érdeke, hogy a választásokat megelőzően inkább pacifikálja a foglalkoztatási viszonyokat. Kordás László azonban arra számít, hogy a gazdaság „normál” állapotának visszaállásával a munkaerőhiány is újra fellép majd, ami ismét erősíteni fogja a szakszervezetek tárgyalási pozícióit.
A tárgyalási pozíciót az is megszilárdíthatja, hogy a kormányfő – habár szintén nyilvánvaló választási érdekből – nyilvánosan elkötelezte magát az újabb minimálbéremelés mellett. Igaz, erről nemhogy a szakszervezetekkel, de Kordás László tapasztalatai szerint még az illetékes minisztériummal sem egyeztetett a miniszterelnök. Ugyanakkor a 200 ezer forintos bruttó minimálbér csekély előrelépést jelentene, nemhogy az európai minimálbér-átlaghoz, de még a visegrádi országok kereseti viszonyaihoz képest is. Arra sincs egyelőre válasz, hány lépcsőben tervezi ezt elérni a kormány: ha csak több lépésben, azaz két-három év alatt, akkor ennek az ígéretnek végképp alacsony az értéke.
