Satoshi a Bitcoint egy tiszta szabadság ideológiával hozta létre. De megint bejött a képbe az ember, az alantas ösztöneivel és ő már tehetetlen volt ez ellen.
Egy decentralizált kereskedelmi platformot hozott létre, ami mindenkinek a rendelkezésére állt. Egy ideált követett, de a kapitalizmus egy szörnyet csinált belőle.
2018 elején az összes forgalomban lévő kriptovaluta értéke 800 milliárd dollár értéket képviselt.
Már 2014-ben, de igazán 2017-ben egy csomó konkurens deviza startolt. Megpróbálták a Bitcoin varázslatot reprodukálni. Némelyek valóban javítani akartak rajta, de a többség csak a divatos hullámon lovagolva igyekezett kihasználni a lehetőségeket, minden értékes plusz szubsztanc hozzáadása nélkül.
2014-ben született az Ethereum, hogy a résztvevők fizettek 200 Bitcoint (ez még messze nem volt olyan értékes mint ma) és kapott érte 2000 Ethereumot.
Ez az időszak volt az ICO buborék. Minden Start-up amelyik nem lett azonnal sikeres, gyorsan átnyergelt egy saját kriptovalutájára.
A láz benne volt a levegőben.
A block-chainhez 2015 és 2017 között kialakult egy kult, a legtöbbeknek azonban fogalma sem volt róla mi ez tulajdonképpen. Startupok bevették a projektjükbe a blockchain szót, ezáltal felértékelve magukat.
Ha valaki még egy kis mesterséges inteligenciával vagy quantum komputinggal fűszerezte a Business tervét, még jobban elájult mindenki.
Mark Zuckeberg gyakorlatilag tönkretette a privát szférát. A Facebook egy csomó szempontból eleve többet tud rólunk, mint mi magunk.
Zuckerberg azonnal meglátta a lehetőséget, hogy pénzforgalmunkat is kontrolálja, és bejelentette a saját kryptopénzét a Librát. Az egyik korábbi Podcastomban már mondtam: ha ismered valakinek a pénzforgalmát, mindent megtudsz róla.
Az Internet arra a hazugságra lett felépítve (vagy inkább elferdítve), hogy ingyen hozzájuthatsz minden információhoz. Még mindig nagyon kevesen értik, milyen sokat fizetnek ezért a szolgáltatásért. Feladjuk a szabadságunkat és függetlenségünket.
Satoshi megadta az emberiségnek a fegyvert, amivel a privát szféránkat védhetjük. De azok is kaptak egy eszközt akik az adatainkat kontrolálni akarják. Kína és más autoritásra épülő kormányok olyan eszközt laptak, amivel a totális kontrolljuk lehet lakosságuk felett.
Satoshi Bitcoinja autonóm, decentralizált és transzparens. De lehet ám egy hasonlót programozni a vezérlés lehetőségével. A privát szférának 2 nagy ellensége van: az Internet óriások és a kormányok.
Kína, amúgy is szinte mindent tud minden állampolgáráról. Egyenlőre béta fázisban már fut az állami kryptojüan. Ez nem igazi kryptodeviza, mert vezérelve van. Cél a készpénz helyettesítése, hiszen ott még műköhet az anonimitás. Az állami digitális pénzzel minden kontrollálható, az emberek is és a gazdaság is.
Bevezették az u.n. Sociál kreditet, ami egy pontrendszer. Mindenkinek van egy alapkontingense, ha átmegy egy piros lámpán levonódik néhány pont, ha hű párttagként viselkedsz jutalompontot kapsz. Ráadásul ezt mint nevelési szisztémaként propagálják. A jó állampolgároknak több pontjuk van az idézőjelben rosszaknak kevesebb. Így előfordulhat a jövőben, hogy be akarsz checkolni egy repülőjáratra és közlik, hogy ez nem megy, mert még nem fizetted ki a rossz parkolásért járó bírságot.
10-12 évvel ezelőtt a Bitcoin még pár emberből állt akik a Satoshi Whitepapert megvalósítandó nekiálltak programozni. Most sokezer hubon, szerveren fut, bányászokkal és sokmillió Bitcoin tulajdonossal.
Ma már cégek is invesztálnak bele, egyre több cég, ország fogadja el mint fizetési eszközt. Nagy bankok, hedge fondok jelentik be, hogy felvették a Bitcoint a portfóliójukba. Sokan vásárolnak Bitcoint mint jövőbeni invesztíciót.
Mi már nem valószínű, hogy megérjük, de Bitcoin meg fogja változtatni a világot. Mégpedig egy jobb világgá. Egészen biztosan.
