A „A Szív lámpása” című szöveg egy tanítvány és mestere közötti mély beszélgetést mutat be Isten megértéséről. A tanítvány sürgető válaszokat keres Isten természetére, frusztráltan a korábbi spirituális élményeiből fakadó csalódások miatt. A mester fokozatosan vezeti a tanítványt annak felismeréséhez, hogy Isten megértése nem külső tudás megszerzése, hanem önmagunk megismerése és a belső, tiszta tudatosság felismerése. A párbeszéd hangsúlyozza, hogy az ego-elme teremt akadályokat azáltal, hogy Istent külső, elérhetetlen entitásként képzeli el. Végül a mester arra ösztönzi a tanítványt, hogy a figyelmen és a belső csenden keresztül találja meg a választ, felismerve, hogy Isten maga a megismerő, és azonos az ÉN VAGYOK tiszta valóságával.
A TELJES ÍRÁS ITT OLVASHATÓ: https://blog.fazekas.info/a-sziv-lampasa/
