Van egy kedvenc Ted előadásom, amelyben Brené Brown azt mondja, hogy az emberi létezésnek a más emberekkel való kapcsolat ad értelmet és jelentőséget. Mégis sokszor egymás teljes megismerésének gátat szab valamiféle őszinteségtől való félelem, amely a teljes sebezhetőséget jelentené a másik előtt. Brené Brown szerint a szégyen érzése tart vissza minket a teljes megnyílástól, mert félünk attól, hogy mi fog történni, ha kiderül rólunk valami, amit talán még magunknak sem mertünk bevallani. Mindez a szexuális kapcsolatainkra hatványozottan igaz: félünk attól, hogy ciki, kínos vagy kellemetlen lesz, amit mondunk.
Ebben az epizódban a szexualitásról beszélgetek Palya Bea énekes, dalszerzővel, és őszintén hiszem, hogy ha mindenki úgy tudna megnyilvánulni a szexualitásáról, mint Bea, sokkal több jó szexet megélő, ezáltal felszabadultabb ember venne körül minket. Az intézményesített szexuális felvilágosítással jelen formájában nem sokra megyünk, a tinik pornón nőnek fel, ami egyenesen abuzív tartalomnak számít, és nincs egy olyan forrás, ahonnan válaszokat kaphatnának a kérdéseikre. A változás szükséges, és mielőbb meg kell tanulnunk, hogy mindenki pont úgy jó, ahogy van és hogy mindig oké azt mondani, hogy „bocs, most mégsem”. De legfőképpen azt, hogy a vágyainkat igenis ki kell mondanunk, meg kell fogalmaznunk a partnerünk felé, mert semmi szégyellni való nincs bennük.
