január 30-án meghalt jaap vink holland elektronikus zeneszerző. hangmérnökként létrehozta a bilthoveni elektronikus stúdiót, és azt hat évig vezette.
vink 1930 február 12-én született. először mérnöknek tanult, majd az elektronikus zene iránt kezdett érdeklődni. a delft-i műszaki egyetemen elektroakusztikai tanfolyamokon vett részt, és 1961-ben a nederlandse radio unie (nru) segítségével létrehozta a bilthoveni elektronikus stúdiót, és azt hat évig vezette. 1967-től 1993-as nyugdíjba vonulásáig az analóg stúdiótechnikák oktatójaként a szonológiai intézet munkatársa volt.
jaap vink and simeon ten holt, institute of sonology, utrecht 1970
vink nem akart periodikus hanghullámokkal dolgozni, nem akarta, hogy elektronikus eszközei olyan hangokat hozzanak létre, amelyek jellegzetesen elektronikusak, mindig is igyekezett kitörni az elektronikus zenei stúdióban bőségesen rendelkezésre álló hangok periodicitásából. meglehetősen világos volt a célja: egy szinte hermetikus elektronikus rendszert akart megtervezni, amellyel olyan hangokat hozhat létre, amelyek hasonlítanak a természeti jelenségekhez, olyan jeleket, amelyeknek "belső életük van". bár zenéje teljes egészében tisztán elektronikus hangokból készült, textúrái a rekurzív folyamatok eredményeként a zenekari hangok vagy a nagy természetes hangkomplexumok gazdagságára emlékeztetnek. e hanganyag sűrűsége a visszacsatolási hálózatok gondos szabályozásával, analóg magnószalagok, szűrők és modulátorok konfigurációival fokozódik és mérséklődik.
jaap vink
munkásságát egy olyan időszakban fedezték fel újra, amikor a zenészek új generációja moduláris szintetizátor-összeállításokat és "bemenet nélküli keverőket" használ, amelyekben a hang- és vezérlőjelek visszacsatolása fontos szerepet játszik. a zenéjét nem élőben adta elő, hanem stúdióban, mágnesszalagra készítette és rögzítette, éppen a visszacsatolási folyamatokkal való emberi interakció az, ami összeköti munkásságát az élő elektronikus zenei előadók jelenlegi generációjával. vink darabjai bizonyos mértékig valóban élőben rögzített improvizációk, és a patch-ek bővítése és azokkal történő "próbálgatás" állandó folyamata volt.
bár vink az elektronikus zene egyik kulcsfigurájának tekinthető, összesen egy dupla nagylemeze jelent meg, a recollection grm sorozatban. vink technikusnak tartotta magát. azt mondta, "túl lusta volt a komponáláshoz". A szonológiai intézet szép számmal rendezett koncerteket, és időnként felkérték vinket, hogy ő is járuljon hozzá valamivel egy élő előadáshoz. vink ilyenkor felvette a szintetizátorok és magnók sokaságának kimenetét, amin éppen dolgozott, és ezt a felvételt átadta a koncertszervezőknek. ez a testre szabott és passzív megközelítés nagyjából húsz év alatt hét darabot eredményezett. a lemezen 1985-ös a legfrissebb anyag.
0:00:00 no wave hírek
0:02:58 no wave szignál + műsorismertető
Jaap Vink – Jaap Vink (2017, 2xLP, Recollection GRM, Edition Mego, INA_GRM – REGRM 018EXT)
jaap vinknek összesen egy dupla nagylemeze jelent meg. a recollection grm sorozatban megjelent lemeznek is különleges története van.
2015 júniusában françois bonnet, aki kassel jaeger néven ad koncerteket, és aki a groupe de recherches musicales (grm) művészeti vezetője, tokióba utazott egy koncertre. jim o'rourke shinjukui lakásában összejött egy öt tagú társaság és lemezeket hallgattak. a beszélgetés roland kayn 1977-es, "simultan" című albumának borító képre terelődött. a képen patchkábelek százai, talán ezrei kötik össze a kimeneteket és bemeneteket. az előtérben egy apró keverőpult, egy hanggenerátor és egy mikrofon látható. bonnet csodálkozva mondta: "ez a szintetizátor nem hasonlít semmi más szintetizátorhoz. hatalmas, rengeteg csatlakozóval". kíváncsi volt, hogy mi lehet ez a szintetizátor. hol készült ez a kép? vajon létezik még?
tokió után bonnet meglátogatta a hágai _szonológiai intézet_et. megkérdezte a tanszék két tagját, paul berget és kees tazelaart, hogy a fotó az intézet eredeti helyén, utrechtben készült-e. kiderült, nem. a fotó léo kupper belga zeneszerző és az elektronikus zene egyik úttörőjének brüsszeli stúdiójában készült, ahol a kayn-darabot felvették. A képen látható szintetizátort kupper találta fel, és game (générateur automatique de musique électronique) néven ismert. ez még mindig megvan. tazelaar azt mondta, jaap vink, aki a szonológiai intézet technikusa volt, segített kaynnek létrehozni azt a patch kábel rengetegből és a "félautomata zene generáló rendszerből" álló rendszert. tazelaar vink hozzájárulásával elküldte bonnet-nek a vink által rögzített kazettákat. bonnet elküldte a felvételeket o'rourke-nak, akit az anyag iránti lelkesedése arra ösztönzött, hogy kitalálja, hogyan lehetne az egészet kiadni. bár vink soha nem állt kapcsolatban a grm-mel, bonnet elég fontosnak tartotta a munkásságát ahhoz, hogy az anyagot az editions mego_ és a _grm által közösen működtetett recollection grm kiadó megjelentesse.
a dupla lemezen 7 felvétel van. 1968-as a legkorábbi és 1985 a legfrissebb. ezeket hallhatjátok a következő közel 90 percben.
Jaap Vink – Jaap Vink (2017, 2xLP, Recollection GRM, Edition Mego, INA_GRM – REGRM 018EXT) LP1
side a
0:07:13 1. En Dehors (1980–1985)
0:18:51 2. Objets Distants (1970)
Side B
0:31:33 1. Stroma (1982)
0:43:50 2. Granule (1970)
Jaap Vink – Jaap Vink (2017, 2xLP, Recollection GRM, Edition Mego, INA_GRM – REGRM 018EXT) LP2
side c
0:53:10 1. Residuals (1971)
1:09:32 2. Screen (1968)
side d
1:17:00 1. Tide 85 (1985)
1:34:33 Szöveg
trythall amerikai zongorista, zeneszerző, tanár 1930. október 28-án született a tennessee állambeli knoxville-ben. már tizenévesen elkezdett zongorázni és komponálni. szólózongoristaként első nyilvános fellépését 1947-ben, 16 évesen adta. az 50-es években figyelt fel az egyesült államokban és európában születő elektronikus zenére. 1960-ban szerzett zeneelmélet és zeneszerzés szakon diplomát az ithacai _cornell egyetem_en. 1964-ben a tennessee állambeli nashville-ben található george peabody college for teachers zenei tanszékén kezdett dolgozni. 1964-ben trythall itt állította fel a főiskola első elektronikus zenei stúdióját.
gil trytall
1968-ban az intézmény pályázati pénzt kapott, így az elektronikus zenei stúdiót kibővítették, és továbbfejlesztették. vásároltak egy moog IIIc szintetizátort, és zenei szintézis kurzusokat indítottak.
a 70-es évek elején az athena records felkérte készítette el, az 1972-ben kiadott, "switched on nashville" című, klasszikus szintetizátorra átdolgozott countryzenei albumot. az album sikere után, megrendeltek még egy hasonló albumot, amit 1973-ban adtak ki "nashville gold" címmel. ugyanebben az évben, 1973-ban a megjelent "Principles and Practice of Electronic Music" című könyve.
gilbert trythall "principles and practice of electronic music" (1973, grosset & dunlap, 214 oldal, papírkötés)
már középiskolás korában zenekart vezetett, majd több egyetemen tanított zeneszerzést és zeneelméletet. az új formák, különösen az elektronikus zene érdekelte. nyugdíjba vonulása után két évig brazíliában élt és tanított. miután visszatért az egyesült államokba, nyolc évig tanított egy dallasi közösségi főiskolán.
92 éves korában február 17-én hunyt el.
Gil Trythall – Luxikon II / Echospace (2009, CDr, Creel Pone – 103)
1980-ban jelent meg a két saját elektronikus zenei kompozícióját tartalmazó "luxikon ii" / "echospace" nagylemez, az elektronikus zene egyik igazi gyöngyszeme.
1:34:57 1. Luxikon II
1:49:46 2. Echospace
2:00:10 elköszönés
2:00:24 vége
