január 22-én a vakok intézetében, az átlátszó hang újzenei fesztivál programjaként lehetett meghallgatni rózmann ákos 1939-ben budapesten született magyar-svéd elektronikus zeneszerző "az álom és a halál képei” című művének 4 változatából az utolsó, 4. változatát.
rózmann ákos
rózmann ákos: az álom és a halál képei
loch gergely zenetudós írása, melyet rózmann ákos: az álom és a halál képei műsorfüzetébe írt a szervezők felkérésére.
tibet és tranzisztor. darabkák az álom és a halál képei történeti hátteréből
1956 december 10-én, alfred nobel halálának hatvanadik évfordulóján három amerikai fizikus, john bardeen, walter h. brattain és william shockley a stockholmi koncertházban nobel-díjat vett át a félvezetők kutatásáért és a tranzisztorhatás felfedezéséért. 1978. március 9-én, a két évtizeddel korábbi díjátadó helyszínétől három kilométerre, stockholm egy másik nevezetes koncerttermében, a cirkusban bemutatták a tranzisztor feltalálásának egyik jelentős zenei következményét, rózmann ákos az álom és a halál képei című művét.
a tranzisztor megjelenésével új korszak kezdődött az elektronikában. mikor a helyigényes elektroncsövek feladatát ez az apró alkatrész vette át, az áramkörök látványosan összezsugorodtak, és ez a körülmény sok más között egy sajátos elven működő, újfajta elektrofon hangszer megvalósítását is lehetővé tette. ez a hangszer a moduláris szintetizátor, amelynek különböző funkciójú egységei sokféleképpen összeköttetésbe hozhatók, és ezáltal egymás működését sokféle módon képesek befolyásolni.
1963-ban szinte egy időben két elektrotechnikus is jelentkezett ilyen elven működő hangszerekkel: az egyesült államok keleti partján robert moog, a nyugati partján pedig donald buchla. a klasszikus moog-féle szintetizátorok moduljai között fontos helyet kapott a zongoráéval azonos elrendezésű, mozgó billentyűkből összeállított klaviatúra, a buchla-féle hangszereken ezzel szemben csak statikus érintőfelületek sora helyettesítette a billentyűket, és ez sem volt minden típus tartozéka. a különbség oka, hogy moog elsősorban a szórakoztató zene, míg buchla a kortárs művészi zene gyakorlata számára készítette hangszerét.
rózmann ákos a stockholmi zeneművészeti főiskola stúdiójának buchla 200 típusú szintetizátorát használta az álom és a halál képei komponálásakor. a zeneszerző és carl-gunnar ahlén – a svenska dagbladet című nagy svéd napilap zenekritikusa – a fent közölt írásaikban változatos asszociációk segítségével jellemezték a darabot: fa- és fémtárgyak kopogását-zengését, földmorajlást és vízcsobogást, ember- és állatszerű lények hangját vélték felismerni a hangzásokban. pedig rózmann a kompozíció összes hangzó alapanyagát kizárólag a buchla 200 szintetizátorral és egy mechanikus zengetővel állította elő.
a képzettársítások gazdagsága egyfelől a szintetizátor lehetőségeit, másfelől a zeneszerző hangszínek iránti fogékonyságát és a kísérletezésben mutatott kitartását dícséri. a hangszer kombinációs adottságai olyan hangzások lehetőségét is magukban rejtik, amelyeket a készülék beállításai alapján nehéz vagy lehetetlen előre elképzelni. rózmann ezért a technikai paraméterekre vonatkozó előzetes tervek nélkül kezdte el a munkát, a szintetizátor kísérletező felfedezésével. a képzeletét megragadó hangzások magnetofonfelvételeit kiválogatta, majd ezek kisebb-nagyobb részleteit egymás után másolva, illetve egymásra rétegezve komponálta a művet.
noha a kompozíciós folyamat során rózmann rendszeresen jegyzeteket készített az elvégzett munkafázisokról és a mindenkori folytatással kapcsolatos terveiről, munkáját egészében mégis erősen intuitív, sőt, öntudatlan tevékenységként, a tudaton túlival való foglalkozásként jellemezte. "__az álom és a halál képeiben__ szinte médiumként funkcionáltam, ehhez a kiindulási pontot egy álmom jelentette”, emlékezett egy 1997-es interjúban, amelyben a mű keletkezése idején szerzett szellemi benyomásait is érintette: „különböző buddhista tanok jártak át engem”. az álmot, amelyben a zeneszerző a saját elmondása szerint élet és halál mesgyéjén járt, a fentiek ismeretében kézenfekvő összekötni a nyugati kultúrában tibeti halottaskönyv címen számontartott szöveggel, amely a lélek két megtestesülés közötti állapotáról, a halált követő és az újabb megszületést megelőző útról szól.
a tibeti buddhizmus tanait rózmannal füzeskuti ferenc képzőművész, a zeneszerző stockholmi barátja ismertette meg, aki nem sokkal később buddhista szerzetes lett, és csöpel láma néven ma is a magyarországi karma kagyüpa buddhista közösség vezető tagja. füzeskuti tervezte az álom és a halál képei hanglemez-borítóját a tibeti ikonográfia elemeinek felhasználásával: a háttér aranyszínű, méltóságteljes arca és az előtér agresszív, fekete arca révén a mű legfontosabb ellentétpárja a borítón látható formában is megjelenik.
a kompozíciónak három különböző verzióját is kiadták: 1986-ban lp-n a második változatot, 1991-ben cd-n a harmadik változatot, és 2013-ban lp-n, illetve letölthető formában a negyedik változatot, amelynek 2001-es elkészítésekor rózmann az 1978-ban bemutatott első verzióhoz tért vissza, azt dolgozta át. a zeneszerző a halála előtt úgy rendelkezett, hogy koncerteken a továbbiakban a legkésőbbi, 2001-es változat szólaljon meg, így ez hallható a mai hangversenyen is.
rózmann ákos 1939. július 16-án született budapesten. a liszt ferenc zeneművészeti főiskola orgona és zeneszerzés szakát 1966-ban végezte el, pécsi sebestyén, illetve szervánszky endre tanítványaként. ezt követően az intézmény szegedi tagozatán transzponálást, partitúraolvasást és ellenpontot tanított. 1970-ben Svédországba költözött, hogy a következő három évben posztgraduális zeneszerzés-tanulmányokat folytasson a stockholmi zeneművészeti főiskolán. A három év letelte után nem tért vissza magyarországra, élete végéig svédországban élt, stockholmi katolikus templomok orgonistájaként működött, 1974-től a szent eugénia templomban, 1978-től 1997-ig a szent erikről elnevezett dómtemplomban. tanulmányai végén arra az álláspontra jutott, hogy a hangszeres-vokális komponálás eszköztára kimerült, és ettől kezdve minden kreatív energiáját az elektroakusztikus zenének szentelte. a műfaj neves stockholmi műhelye, az ems stúdió mellett magánstúdiójában is alkotott, amelyet az 1980-as évek elején a dómtemplom melléképületének pincéjében rendezett be. huszonkilenc elektroakusztikus kompozíciót hagyott hátra, közöttük több olyan művet, amelyek hasonlóan monumentálisak, mint az álom és a halál képei. 2005. augusztus 12-én hunyt el.
0:00:00 no wave hírek
0:03:36 no wave szignál + műsorismertető
Ákos Rózmann – Bilder Inför Drömmen Och Döden / Images of the Dream and Death (1991, 2xCD, Phono Suecia – PS 27) CD1
a műről maga a szerző írja:
"művem célja a jó és a rossz ábrázolása volt a hangok segítségével, stockholmban, az ems-ben és a zeneművészeti főiskola stúdiójában, 1974 augusztusa és 1977 júniusa között.
a jót azonban nem sikerült „ideális módon” megjelenítenem: az általam itt használt figurák mindig az elhagyatott, szorongó, síró embert jellemzik. mikor megidézem a jót egy darab bevezetésében, hamarosan más „erők” érvényesítik hatásukat. a harmadik rész eleje például távoli harangozásra emlékeztet. ezek a közeledő impulzusok békét és nyugalmat sugároznak, de az ezután megnyilvánuló idegen elemek megakadályozzák a „fejlődést”, hatásuk megsemmisítő: a harangszó zavaros lesz, a felismerhetetlenségig átalakul és végül abbamarad.
kompozíciómmal egy folyamatot akarok leírni. a fő hangsúlyt a két ellentétes elem egyidejű megnyilatkozása, illetve a kölcsönhatásuk során előálló változások vizsgálata kapja.
első rész:
a különböző „típusokat” (_jókat__ és rosszakat) jellemző „hangok” – kiáltás, sírás, ordítás, morgás stb. – rövid időre tűnnek fel, és zajok, mozgások, ütések stb. kötik össze őket.
második rész:
itt a létünkhöz kötődő néhány anyag és jelenség ábrázolásával találkozunk:
a) föld
b) víz
c) mozgás – energia
a második és harmadik rész szerkezetét az egymásra következő, különálló tömbök jellemzik. minden egyes tömb kidolgozott egység, amelynek jelentőségét a kompozíció folyamatában elfoglalt helye határozza meg.
harmadik rész:
az első rész „hangtípusai” most különböző csoportokat alkotnak. közöttük találunk olyan tömböket, amelyek a jóra (pl. harangozás) vagy a rosszra jellemzők (pl. fémes csörömpölés, heves ütések, kopogás fás anyagokon). a rész újdonságát a zenei egységek között megfigyelhető ellentétek jelentik. Loch Gergely fordítása
Vol. 1
0:06:42 1 - Part I & II (attaca)
Ákos Rózmann – Bilder Inför Drömmen Och Döden / Images of the Dream and Death (1991, 2xCD, Phono Suecia – PS 27) CD2
Vol. 2
0:44:54 1 - Part III
1:43:49 szöveg / programajánló
Trevor Wishart – Red Bird / Anticredos & Voiceprints (2020, CD, ICR – ICR 77) CD1
Voiceprints
1:44:17 5. American Triptych
1:59:23 elköszönés
1:59:37 vége
